| Ott, ahol minden kőből a múlt emléke száll, | |
| Ott, hol a fáradt vándor otthonra talál, | |
| Ott, ahol ősi titokról mesél a szél: | |
| Őrtűz, amely nem lankad, lobog, fennen ég. | |
| Nép, amely visszavárja távolból fiát, | |
| Föld, amely híven őrzi gyermeke szavát. | |
| Egy dal, amely nem szűn zengni, összetartozunk, | |
| Vihartépte sziklaként, de együtt: megmaradunk! | |
| Szent e földnek minden rögje, minden virága. | |
| Szent e földnek maroknyi népe, s népének álma. | |
| Vérben úszó, vad időkben magára maradt, s | |
| Vállalta a legnehezebbet: igaznak maradt! | |
| Az emberkéz emelte házat bonthatja idő. | |
| Erdő-bújta, régi romokból fű nőhet elő, | |
| Hozhat még egy gonosz idő új, szomorú bajt, | |
| De Őseinknek sírjairól élet sarjad majd! | |
| Szent föld, fogadd magadhoz hűtlen fiad! | |
| Bocsásd meg, ha nem hallottuk régi-szép szavad! | |
| Él a vér és szól a dal, mely sírig szeret téged, | |
| Vére hullásával is megkövetné néped! | |
| Sírjon könnyet zápor, | |
| Hulljon fáknak lombja! | |
| Gyászoljon az ég is, | |
| Vérét szikla ontsa! | |
| Csendes folyó medrét, | |
| Bömbölve elhagyja, | |
| Szél, tűz, jég és villám, | |
| Láncait elszabja! |
| Ott, ahol minden k b l a mu lt emle ke sza ll, | |
| Ott, hol a fa radt va ndor otthonra tala l, | |
| Ott, ahol si titokro l mese l a sze l: | |
| rt z, amely nem lankad, lobog, fennen e g. | |
| Ne p, amely visszava rja ta volbo l fia t, | |
| F ld, amely hi ven rzi gyermeke szava t. | |
| Egy dal, amely nem sz n zengni, sszetartozunk, | |
| Viharte pte sziklake nt, de együ tt: megmaradunk! | |
| Szent e f ldnek minden r gje, minden vira ga. | |
| Szent e f ldnek maroknyi ne pe, s ne pe nek a lma. | |
| Ve rben u szo, vad id kben maga ra maradt, s | |
| Va llalta a legnehezebbet: igaznak maradt! | |
| Az emberke z emelte ha zat bonthatja id. | |
| Erd bu jta, re gi romokbo l f n het el, | |
| Hozhat me g egy gonosz id u j, szomoru bajt, | |
| De seinknek si rjairo l e let sarjad majd! | |
| Szent f ld, fogadd magadhoz h tlen fiad! | |
| Bocsa sd meg, ha nem hallottuk re gisze p szavad! | |
| É l a ve r e s szo l a dal, mely si rig szeret te ged, | |
| Ve re hulla sa val is megk vetne ne ped! | |
| Si rjon k nnyet za por, | |
| Hulljon fa knak lombja! | |
| Gya szoljon az e g is, | |
| Ve re t szikla ontsa! | |
| Csendes folyo medre t, | |
| B mb lve elhagyja, | |
| Sze l, t z, je g e s villa m, | |
| La ncait elszabja! |
| Ott, ahol minden k b l a mú lt emlé ke szá ll, | |
| Ott, hol a fá radt vá ndor otthonra talá l, | |
| Ott, ahol si titokró l mesé l a szé l: | |
| rt z, amely nem lankad, lobog, fennen é g. | |
| Né p, amely visszavá rja tá volbó l fiá t, | |
| F ld, amely hí ven rzi gyermeke szavá t. | |
| Egy dal, amely nem sz n zengni, sszetartozunk, | |
| Viharté pte sziklaké nt, de együ tt: megmaradunk! | |
| Szent e f ldnek minden r gje, minden virá ga. | |
| Szent e f ldnek maroknyi né pe, s né pé nek á lma. | |
| Vé rben ú szó, vad id kben magá ra maradt, s | |
| Vá llalta a legnehezebbet: igaznak maradt! | |
| Az emberké z emelte há zat bonthatja id. | |
| Erd bú jta, ré gi romokbó l f n het el, | |
| Hozhat mé g egy gonosz id ú j, szomorú bajt, | |
| De seinknek sí rjairó l é let sarjad majd! | |
| Szent f ld, fogadd magadhoz h tlen fiad! | |
| Bocsá sd meg, ha nem hallottuk ré giszé p szavad! | |
| É l a vé r é s szó l a dal, mely sí rig szeret té ged, | |
| Vé re hullá sá val is megk vetné né ped! | |
| Sí rjon k nnyet zá por, | |
| Hulljon fá knak lombja! | |
| Gyá szoljon az é g is, | |
| Vé ré t szikla ontsa! | |
| Csendes folyó medré t, | |
| B mb lve elhagyja, | |
| Szé l, t z, jé g é s villá m, | |
| Lá ncait elszabja! |