[00:22.00](Együtt):
[00:24.06]Készen állj!
[00:26.06]Vendégünk lesz két úr, kinek illeme és külleme is jó.
[00:32.02]Készen állj!
[00:34.00]Hisz másféle nem jön, csak pár retkes nyakú falusi tahó.
[00:39.14]Készen állj!
[00:41.13]Végre lesz egy sikkes és élvezetes, felséges perverzitás.
[00:47.10]Készen állj!
[00:49.03]Hisz nemsoká jól lakhat minden éhes száj.
[00:54.17]Csak várj!
[00:57.00](Krolock):
[01:00.01]Boldog éj!
[01:02.07]Boldog, mert vendég jött, s ez örömmel tölt el.
[01:07.15]Édes úr,lépjenek beljebb hát, a vendég nálam szent.
[01:16.12]Az árny lett palástom, szolgám kinn az éj.
[01:24.04]Von Krolock gróf vagyok, s e kastély enyém.
[01:31.12]Boldog éj, mindenre fátylat von, hogy csúfságot ne láss.
[01:39.14]Bűvös éj!
[01:42.02]Holtakat támaszt fel e jótékony varázs.
[01:47.09]Hűvös mély, sötétség fészke ez és innét nincs tovább.
[01:55.08]Ki társam lesz önként magától mellém áll.
[01:59.15]Az választ kap ott is, hol válasz nincs is talán.
[02:04.02]A világom őrző misztérium mind rá vár.
[02:14.06]Fáradtan magányomtól már túl nagy lett e ház.
[02:23.11]Eggyé folyt jövő és múlt, egy átok űz nincs más.
[02:37.11]Nézd az évek tengerét, végtelen,csak a part jut néked.
[02:48.12]Bánat gyöngít és gyűlöltség,
[02:53.09]nincs gyógyír ha a sorsod ez lett.
[03:08.18](nagy csend, majd hirtelen hangos nevetés)
[03:13.00](Professzor):
[03:15.00]Ne vegye rossz néven excellenciád.
[03:17.15]Puszta véletlen,hogy ide tévedtünk.
[03:20.10]És épp csak egy kurta pillantást
[03:22.04]vetnénk pompás otthonára.
[03:25.13]Á, kései XIII. század!
[03:30.06]Ha nem tévedek.
[03:31.00](Krolock):
[03:32.00]Látom ön igencsak művelt férfiú.
[03:35.01]Kihez van szerencsém?
[03:36.00](Professzor):
[03:37.05]Abronziusz professzor! Königsbergből
[03:41.08](Krolock):
[03:42.01]Áh,ön volna Abronziusz professzor?!
[03:45.14](Professzor):
[03:46.01]Hallott rólam?
[03:47.00](Krolock):
[03:47.11]Az ön könyve a Denevér.
[03:50.03]Nagy mű,mely foglyul ejtett!
[03:53.10](Professzor):
[03:53.15]Ez kedves!
[03:54.18]Sajnos otthon még leszólnak és mellőznek.
[04:00.06]Ténytől tényig,a lényeget nem értik.
[04:05.02](Krolock):
[04:05.04]A könyvét netán szignálná,
[04:07.14]és kérem, hogy maradjon!
[04:10.12](Professzor):
[04:10.15]Miért ne,hisz minden azt súgná,itt volna mit kutatnom!
[04:16.19](Krolock):
[04:17.06]És ki ez az ifjú, diák,úgy hiszem??!
[04:24.07](Professzor):
[04:24.17]Alfréd,az asszisztensem
[04:26.19](Krolock):
[04:27.06]Jó Alfréd megtisztel.
[04:31.04]S ő a fiam Herbert, nagy szív,hű barát.
[04:39.02]Örvend, hogy itt látja önt.
[04:43.17](Herbert):
[04:44.13]Végre lesz majd egy társ, lesz móka vigasság!
[04:59.00](Krolock):
[05:00.13]Uraim!
[05:02.00]Érezzék magukat otthon!
[05:04.09]Koukol!!!
[05:18.04]Koukol felkíséri önöket a szobájukba.
[05:21.09](Takarodj!!!/Koukolnak/)
[05:21.11](Professzor):
[05:21.19]Pardon!
[05:23.05]Pardon excellenciás uram.
[05:25.17]Elfelejtettem hogy milyen későre jár.
[05:29.03]Biztosan fáradt
[05:30.10](Krolock):
[05:31.06]Éjszakai bagoly vagyok,
[05:33.00]napközben szinte használhatatlan.
[05:36.16]Alfréd! Nem hiányol valamit??!
[05:39.00](Alfréd):
[05:39.12]A szivacsom
[05:40.04](Krolock):
[05:40.13]Egy ifjú, kit hajt az elszántság.
[05:44.17]Csak nyűg, egy szenilis roncs, aki mit sem lát.
[05:49.08]Csak oktat és nem érti már mi vonz és mi bánt.
[05:58.12]Bízz bennem, ez egy álom világ,
[06:05.07]s én volnék a mágus, aki érted tesz csodát.
[06:19.04]Jöjj s az évek tengerén, mártózz meg s tanulj élni tőlem.
[06:30.09]Élvezd azt ha bánat ér, add fel önmagad, ússz a kéjben!
[06:39.16]Jöjj és én megtanítlak, mit jelent igazán szeretni.
[06:47.14]Hagyd a morált másoknak,
[06:51.08]merj az ösztönben vakon bízni.
[06:56.12]Így jó, hát merj ígérni,
[06:59.12]így lesz új életté a vágy,
[07:04.02]légy szabad hát!